Az idő pénz. Vagy inkább a pénz idő? A befektetés 2021-ben egyszerűbb, mint valaha: rengeteg információ érhető el ingyen az interneten, fantasztikus cégek lépnek tőzsdére minden egyes nap, és soha nem volt még olyen olcsó és egyszerű ezekben tulajdonrészt szerezni, mint ma.
A pénz témája érthető módon szinte tabu barátok között, azonban a pénzügyi tudatosságnak és a befektetői szemléletnek nem kell annak lennie. Van értelme ezekről beszélni abszolút értékek nélkül is. Visszatérve a kezdeti felütésre: Mi a befektetés célja? Talán korai nyugdíj? Lakás minden gyereknek? Karibi nyaraló? Mi a munka célja? Mit csinálnál, ha nem lenne muszáj dolgoznod? Mindannyiunk számára más a válasz ezekre a kérdésekre.
Nem vagyok szakember, csak az utóbbi években összegyűlt tapasztalataimat írom le, ez nem pénzügyi tanácsadás. Nem szeretnék senki befektetős embere lenni, ez mindenki saját gondja és felelőssége. Annak viszont szívből örülök, ha ezzel a (brutál hosszú, bocs) bejegyzéssel tudok olyat mondani, ami hosszú távon a segítségetekre lehet.
A bejegyzés legalján találtok linkeket az általam kedvelt pénz+pszichológia, befektetés témájú tartalmakhoz, csatornákhoz, twitter fiókokhoz.
Fizetőeszköz, vagyonképző eszköz, vagyonmegőrző eszköz
A pénz hármas funkcióval rendelkezik: fizetőeszköz a mindennapokban, melyet a szükségleteink kielégítésére használhatunk fel. Vagyonképző eszköz, mert a szükségleteink mellett olyan dolgokra is költhetjük, melyek további pénzt termelnek nekünk. Vagyonmegőrző, mert olyan dolgokat is vehetünk belőle, amelyeket nem befektetési céllal szerzünk meg, viszont évtizedekre – akár generációkra – biztosítják a család anyagi biztonságát, életszínvonalát
Fizetőeszköz
Egy későbbi fejezetben bővebben kifejtésre kerül a pénzügyi tudatosság kérdésköre, amelyre mindenképp szükség van ahhoz, hogy rendszeres időközönként (ezzel pedig eredményesen) tudjunk befektetni.
Vagyonképző
Ez talán a legkevésbé ismert funkció. Nagyon sokan a megtakarításaikból valami nagy dolgot vesznek, évi többször utazni mennek, és sokszor fel sem merül, hogy a pénzből valami olyat is érdemes lenne venni, ami több pénzt termel, nem pedig csak viszi azt. Tényleg szükség van saját sífelszerelésre évi <1 sízéshez több százezer forintért? Vagy lehetne bérelni is, mindig új cuccot, a felszabaduló pénzt pedig befektetni részvénybe, állampapírba?
Ennek az anyagnak visszatérő eleme lesz a következő gondolat: havonta vagy akár csak félévente fektessünk be ésszel, a piac aktuális helyzetétől függetlenül (!!), mert ezzel 10-20 év alatt vagyont teremtünk, biztonságot és főként szabadságot nyerünk.
Vagyonmegőrző
Sokat hallani befektetésekkel kapcsolatban a diverzifikáció szót, mely azt jelenti, hogy változatos portfóliót tartunk fenn a kockázat csökkentése céljából. Az évek során megkérdeztem már jópár embert, hogy mit tennének a milliárdos lottónyereményükkel, és az első válaszok között mindig egy vagy több ingatlan vásárlása kapott helyet. Ennek fő oka, hogy biztonságos és értékálló helyet keresünk a pénznek, mely hirtelen a nyakunkba szakadt.
Azok számára, akik többszázmilliós vagyonnal rendelkeznek, túl rizikós kizárólag fel-le csapkodó részvényeket tartani. Helyette állampapírt, kötvényeket, aranyat, ingatlant, műtárgyat, ÉS részvényeket tartanak. Az így elérhető évi néhány százalék hozam egy ekkora vagyon esetében olyan sok, hogy magas életszínvonal és teljes szabadság hozható belőle anélkül, hogy apadna a portfolio értéke.
A bérből élők célja vagyon képzése, míg a nagyon gazdagok elsődleges célja a vagyonuk megőrzése.
Ingatlanvásárlás-és befektetés
Szinte mindenki ingatlantulajdonos közületek, és általában elmondható, hogy a világon mindenhol ez az egyik, ha nem a legnagyobb pénzügyi cél, amit az emberek elérni igyekeznek. Az ingatlan vagyonmegőrző funkcióval rendelkezik, mert nincs olyan gazdasági vagy ingatlanpiaci válság, ami után egy színvonalas ingatlan értéke ne emelkedne hosszú távon. Triviális, de ha költözéskor eladás helyett lehetőség van kiadni, a következő lakás/ház törlesztőjét kitermeli az előző, a futamidő végén pedig már kettő értékes ingatlan áll rendelkezésre.
Elég sokat kutakodtam az utóbbi években vásárlás(+hitelfelvétel) és bérlés témában. Saját családi otthonban élni életminőség, létbiztonság és társadalmi státusz szempontjából biztosan megéri, nem véletlenül csinálja mindenki ezt. A vásárlás melletti rengeteg érvet tudjátok, ezért a bérlés melletti leggyakoribb érveket itt röviden felsorolom a teljesség kedvéért. Ez akkor lehet majd hasznos, mikor oda jutunk, hogy már a gyereknek kéne valamit venni vagy nem venni:
- Egy 30%-os önerő egy képzeletbeli 40 milliós ingatlan esetén 12 millió forint. Ez az összeg magában befektetve, egy nem túl optimista évi 10% hozammal számolva, tíz év alatt (adó nélkül) 30 millió fölött van, húsz év alatt majdnem 80m Ft. Nyilván ezutóbbi már olyan hosszú időtáv, hogy nem nagyon van értelme bővebben foglalkozni vele.
- Nincsenek fenntartási, felújítási, és váratlan költségek bérléskor.
- A főbérlő számára van, míg a bérlő számára nincsen kockázat a bérléssel (esetleg a kauciót leszámítva)
- Általában 1 évre szólnak a szerződések, mobilisabb a bérlő, mint a tulajdonos. A szerződés meg nem újítása nem jár költségekkel.
- Ellenérv, hogy az évek alatt jelentősen emelkedhet azonos ingatlan bérleti díja, míg a saját otthonra felvett hitel törleszője jó eséllyel 10+ évig nem emelkedik, így a bevételeink emelkedésével párhuzamosan az relatív módon olcsóbbá válik.
Pénzügyi tudatosság
Peti például évek óta a Koin appban vezeti a kiadásait, és bár soha nem beszéltünk róla, de sejtem, hogy legtöbbetek valamilyen módon írja, hogy melyik hónapban mire és mennyit költ. Azért nagyon fontos tudni, hogy a bevételeink mellett mennyi a rendszeres, és mennyi az eseti kiadásunk, mert ezzel racionalizálni lehet a költéseket, és a jó esetben minden hónapban fennmaradó összegek kezelését is meg lehet tervezni.
Nyilván gyerekekkel, saját házzal, több autóval ez sokkal problémásabb, mert számtalan olyan dolgot kell nekik venni a mindennapokban is, melyeket előre nem lehet látni. A lényeg az, hogy minden hónapban tudjuk, hogy mire mennyit költöttünk.
Én személy szerint már negyedik éve írom havonta a kiadásaimat egy táblázatba, hogy lássam visszamenőlegesen is, hogy mire ment el a pénz, és mik azok, amin esetleg változtatni akarok, mert megszaladt.
Az amerikai szakirodalom az ottani hitelkártya központúság miatt főleg arra fókuszál, hogy első lépésként ne költsünk többet annál, mint amit keresünk. Itthon pedig első lépésként érdemes kiszámolni, hogy mekkora az az összeg, amit biztosan minden hónapban befektetésre tudunk fordítani az alapvető dolgok+rendszeres kiadások+high life mellett. Ha ez az összeg megvan, ez legyen fix, és ne adjunk lejjebb belőle innentől.
Megtakarítás vs. befektetés
Magyarországon alapvetés az, hogy az ember kuporgat, megtakarít, hogy majd egyszer vegyen belőle valamit. Amit a befektetéssel foglalkozó szakirodalmak és fórumok javasolnak, az pedig ezzel szemben az, hogy a bankszámlán lévő és készpénzes vésztartalékon kívül minden egyéb megtakarításból növeljük a valamilyen módon pénzt termelő befektetéseinket – kitartóan, akár több évtizeden keresztül. Természetesen kivételt kell, hogy képezzenek azok a költések, amelyek hobbikhoz, az élet valós idejű élvezetéhez kellenek.
Az optimális megközelítés minden hónapban a “maradék” pénzünkből a lehető legtöbbet befektetésre allokálni. Nem foglalkozni az árfolyamokkal, nem foglalkozni az időzítéssel, hosszú távon a tőzsde mindig felfelé megy*.
Írtam egy kis programot arra, hogy összehasonlítsam 2017 eleje óta egy elméleti havi megtakarítás és azonos összegű havi befektetés eredményének különbségét. Azért a Tesla részvényt válaszottam megjelenítésre, mert ez igazán látványos, nyilván a valóságban nagyon nehéz megtalálni és tartani a sokszorozódó cégeket, ráadásul nem is egyetlen részvénybe rakják a pénzüket az emberek:
Hatszoros különbség, de ha csak dupla annyi lenne, az is óriási lenne vagyonképzés szempontjából. Amazon, Apple, Netflix egyébként mind hasonlóan nézne ki. (Itt zárójelben megjegyzem, hogy 2017 óta szinte végig emelkedésben voltak a tőzsdék, pár meredeken zuhanó hónapot leszámítva.)
Forint, euró, dollár
Írtam az inflációról, reálbérek változásáról korábban egy másik bejegyzést, abból másolom ki a következő részt:
“2010 óta 30% mínusz az euróhoz képest, ha forintban tartottuk a megtakarításainkat. A dollárhoz képest majd’ 50% mínusz. Esély csak akkor van egy jelentős forint erősődésre, ha előtte egy óriási válságzakót produkál az árfolyam, mint tette például 2009-ben. 2010 óta 54% reálbér emelkedés történt itthon, a forint pedig 30%-ot gyengült Európához képest. A tippem az, hogy hosszú távon ez csak rosszabb lesz.
A Magyar Állampapír Plusz például hiába kínál az ötödik év végére az egész futamidőre nézve 4.85% éves, biztos hozamot, ha közben a forint ennek a felét elbukja az euróhoz képest. Itt fontos leírni, hogy még ez a pár százalék hozam is sokkal jobb a semminél.”
Aki euróban (vagy kanadai dollárban) kapta az utóbbi tíz évben a fizetését, jelentősen jobban járt, mint az, aki forintban.
Arra célzok, hogy érdemes vagy dollárban-euróban befektetni, vagy nagy összegű forint megtakarításunk egy részét ezekbe átváltani, biztosítás jelleggel. Devizaszámla, külföldi bankszámla vagy saját online brókerszámla nyitásával tudtok ez ügyben lépni. Ha elkészül a kínai digitális juan, és lehet belőle itthonról tartani, annak is lesz majd értelme.
Kockázat és pszichológia
*Korábban írtam, hogy hosszú távon a tőzsde mindig felfelé megy. Nézzük ezt egy kicsit bővebben.
A képen az amerikai S&P500 tőzsdeindex teljesítményét látjátok a 70-es évek eleje óta. Leegyszerűsítve az ötszáz legnagyobb amerikai cég együttes tőzsdei teljesítményét mutatja. Az első nyíl a 2008-as válság okozta összeomlást, míg a második a tavalyi korona pánikot mutatja. Az utóbbi 12 évben lassan 400%-os hozamnál jár az index, egyedi részvények ennél sokkal durvább növekedést produkálhattak.
Miért emelkedik? Az utóbbi években látványosan felgyorsult az emelkedés, amely annak köszönhető, hogy világszerte egyre több helyen találunk 0% körüli vagy akár negatív jegybanki alapkamatokat. A fent felvázolt vagyonszerzési célú befektető számára nincs egyéb opció, mint a tőzsdén osztalékok után futni vagy “kaszinózni” gyorsan növekedő cégekkel. A másik ok pedig, hogy demokratizálódott a befektetés folyamata, ma már minimális költséggel és adminisztrációval – akár a telefonunkról – lehetünk tulajdonosok a világ bármely pontján aktív cégekben. Ez nemcsak nálunk zajlik, hanem az egész világon párhuzamosan.
Hol a kockázat? A két nagy esés 2010 előtt a dot-com boom és a legutóbbi nagy válság, mindketten 50% körüli visszahúzódást okoztak az indexben, egyedi cégeket pedig akár el is töröltek a föld színéről. Ekkora esésekre a jövőben is lehet számítani, mégis, a kockázat főleg pszichológiai: a tapasztalatlan befektetők több heti pirosat látva bepánikolnak és jelentős bukóban kiszállnak, és kinn is maradnak. A másik kockázat, hogy a cégek, amikbe az általános emelkedés eufóriája közben random bevásároltak, csődbe mennek. Ezutóbbira a dotcom összeomlás “tech”-nek csúfolt cégei jó példák. Ha délibábot vettél, és nem adtad el vastag mínuszban, elúszott a pénzed.
Van egy harmadik kockázat is, ez pedig a jegybanki (fiat) pénzek, például a dollár összeomlása, mely nagy bizonytalanságot teremtene világszerte. A történelmi példák alapján egy hiperinflációs esemény főleg a megtakarításokat értéktelenítené el, a befektetési- és menekülőeszközöket nem. Előbb-utóbb elkezdődik komolyabban a nyílt amerikai-kínai rivalizáció, amelynek egyik legfontosabb frontja az USD vs. CNY lesz.
Technológiai kockázat
2021. január végén az internet a reddites kisbefektetők és a Wall Street-i nagyágyúk, egy videójátékokat áruló üzletlánc felett vívott, gigászi küzdelmétől volt hangos. Anélkül, hogy nagyon belemennénk a témába, nagyon jól láthatók az eseten keresztül a befektetési trendek változásai:
- Az USA-ban robbanásszerűen nő az ingyenesen használható Robinhood app és társainak felhasználószáma, amin keresztül olyan rétegek is megjelentek a piacon, akiknek korábban nem volt se lehetősége, sem információja a kereskedéshez, befektetéshez
- A hagyományos bróker cégek, akik anno még telefonon fogadták az ügyfelek megbízásait, kénytelenek voltak lépést tartani a feléjük robogó vonattal, és szintén ingyenes vagy nagyon olcsó vásárlást-eladást, intuitív appokat kínálnak
- Az online fórumokon – redditen, twitteren, discordon, telegramon – szerveződő csoportokban minőségi elemzések érhetők el ingyenesen, amelyeket a csoportok könyörtelenül ki is használnak
A fent említett esetben felhasználók százezrei, akár milliói ugrottak rá ugyanarra a néhány részvényre, az egekbe lökve az árfolyamokat és milliárd dolláros veszteségeket okozva a túloldalon lévő nagyhalaknak. Az események csúcsán akkora volt a vásárlási vágy, hogy a szolgáltatóknak – a Robinhoodon kívül több, nagyobb szereplőnek is – korlátozniuk kellett a platformjuk használatát, mert a fizetőképességük, és az amerikai részvénytőzsde stabilitása került veszélybe.
Ha csődbe megy egy online bróker, hogyan és mennyi idő alatt jutunk az – elméletileg biztosított – pénzünkhöz? Ha egy sokmillió felhasználóval rendelkező pénzügyi appot (pl. itthon a Revolut) meghackelnek és kikerülnek a felhasználók pénzügyi adatai, számlaszámai, stb., annak milyen következményei vannak ránk nézve, és milyenek a szolgáltatónál lévő pénzünkre?
Itt van például egy hír a nyárról: “Több fintech is leállt a Wirecard csődje miatt” A fizetési szolgáltatásokkal foglalkozó cég például virutális hitelkártyákat szolgáltatott több német, angol óriáscégnek. Összesen 280 000 céges ügyfelük volt. Ők ugyan nem voltak brókerek, nem foglalkoztak lakossági pénzügyi szolgáltatásokkal, hitelezéssel, mégis óriási kavarodást okoztak a fintech appokat használók számára.
Aktív és passzív befektetés
Az előzőekből talán következtetni lehet rá, hogy az aktív befektetés, azaz a piaci aljok és csúcsok űzése, nem javasolt több okból sem. Röviden összefoglalva: közbe fog szólni a pszichológia, és nem fogod eltalálni, össze-vissza eladsz, emellett pedig még adóköteles is a nyereséged.
A passzív befektetés azt jelenti, hogy ugyanabba a néhány, kiválasztott eszközbe rendszeres időközönként pakolsz pénzt, akár évtizedeken keresztül. Akkor is ha felfelé megy és drágának tűnik. Akkor is ha épp összeomlik a piac, és úgy gondolod, hogy “minek vegyek, ha épp zuhan” vagy “várok még kicsit, lesz az még olcsóbb is”. Ezutóbbi mondat a címeremen is lehetne, 2020-ban többször eljátszottam több részvénnyel is, és egyetlen egyszer sem jött be.
Osztalék vagy nem osztalék
Na ez itt már nehezebb kérdés: osztalék- vagy növekedési portfóliót építsek? Azt osztalékportfólióban olyan cégek szerepelnek, például a Dáviddal általunk követetett https://thefalconmethod.com/ iránymutatása alapján, melyek évtizedek óta nem csökkentettek osztalékot és biztosnak tűnő jövőjüknek köszönhetően ezt várhatóan fenn is fogják tudni tartani. Itt évi 2-3-5%, max. 8%-okról beszélünk cégenként, amelyhez hozzájön a potenciális fel(vagy le)értékelődés is.
Az osztalékosok fő kritikája a növekedési cégekkel szemben az, hogy ilyenekbe fektetni semmi más, mint szerencsejáték, spekuláció, hiszen még csak pár éve léteznek, legtöbbjük nem is termel nyereséget, így nem lehet őket értékelni sem.
A osztalékokkal szembeni kritikák pedig főleg arról szólnak, hogy ha van pénz osztalékra, akkor azt inkább kutatásra-termékfejlesztésre-akvizícióra kellene fordítani, hogy a konkurencia előtt járhasson a cég és tovább növelhesse bevételeit.
Ez utóbbihoz példának az amerikai bankok vs. neobank appok (itt: Square, $SQ) remekül illik: A digitális fizetési megoldást app és terminál(+szoftver) formájában kínáló Square kapitalizációja már negyede a legnagyobb amerikai bank J.P Morgan & Chase-ének. Bár bevételei töredékét sem érik el a nagy testvérnek, 5 éven belül 100m+ felhasználójuk is lehet, akik az appban fognak bankolni, pénzt küldeni, biztosítást kötni és hitelt felvenni (!). A régi bankoknak tíz éven belül csak a nagyvállalati finanszírozás marad, ha nem szedik össze magukat.
A személyes véleményem az utóbbi két év alapján az, hogy az osztalékot fizető cégek nagy része jelenleg nem vonzó, ráadásul a covid válság most azt is megmutatatta, hogy a brutál tempóban digitalizálódó világ kihívásaira a hagyományos szereplők nem nagyon tudnak megoldást kínálni. Az évi pár százalékos osztalék nem jelent elég biztonságot a gyorsan növekvő digitális trónkövetelőkkel szemben.
A piacra ömlő fiatal befektetők számára ráadásul totálisan érdektelenek ezek a pl. telekommunikációs, olajipari, ingatlanos óriáscégek, és egy komolyabb összeomlásig azok is maradnak. A komoly összeomláskor viszont – ahogy ez történt 2000 után is – várhatóan visszatalál a piac az osztalékfizető “value” részvényekhez.
Befektetések diverzifikációja vs koncentrációja
Elméletben minél nagyobb a koncentráció, annál nagyobb a kockázat. Ha egy cégbe, eszközbe rakod az összes megtakarításod, és az egy év alatt megfeleződik, akkor bizony baj van, mert onnan 100% teljesítményre van szükséged, hogy visszakerülj a kiindulási állapotba.
Főleg az oszalékos portfóliókban gyakori, hogy rengeteg, több tucat céget is tartanak, ezzel lecsökkentve a kockázatát annak, hogy földbeállnak. Több cég kisebb eséllyel áll földbe, mint egy, igaz?
Ez a hét perces videó a híres Buffett és Munger megközelítését mutatja 1996-ból, érdemes megnézni. Röviden: “Diversification makes very little sense, if you know what you are doing.”
Ha tudja az ember, hogy mit csinál, akkor 5-10 cég is bőven elég, hiszen ahhoz, hogy tartósan ezekben merd hagyni a pénzed, ismerned kell a cégeket, a potenciáljukat, stratégiájukat, eredményeiket, a növekedés ütemét és a konkurenciát.
Ezzel szemben, ahogy a videóban is szerepel, semmi probléma nincs azzal, ha valaki sok részvényt vagy tőzsdeindexet tart, mert évtizedek távlatában biztosan megéri, sokkal kevesebb kockázat mellett. 2010 és 2020 között az S&P500 index átlagos évi hozama 13.6% volt.
Ezzel szemben, ha valaki a pénzügyi szektor szereplőinek és trendjeinek ismerete mellett, minden nékülözhető pénzét havi szinten a fent említett Square részvényeibe rakta volna, 2015 óta mostanra többszázszoros hozama lenne. De bírta volna tartani (és tovább venni) a részvényt 2018 októbere és 2020 márciusa között, közel 60%-os leértékelődés mellett olyan befektető, aki nem ismeri a céget és az amerikai társadalom, valamint a pénzügyi szektor trendjeit? Kétlem.
Konkrét részvények és eszközök kiválasztása
A többszáz százalékos hozam nagyon jól hangzik, de mégis hogyan találja meg az ember előre, hogy mely cégek vagy eszközök ilyenek? – Nagyon nehezen.
A legnagyobb felértékelődés mindig olyan innovatív megoldásokhoz kapcsolódik, melyek globális problémát oldanak meg. Egy Teslának, mely a globális elterjedés előtt álló elektromos autókat, zöld hardvert és szoftvert gyárt, 2021-ben nyilván nagyobb a felértékelődési potenciálja, mint egy Samsungnak, mely okos eszközöket és hardvert gyárt, de már mindenhol a világon jelen van.
Az valódi innováció mindig kifizetődő, mert a civilizáció hajnala óta a technológiai fejlődés viszi előre a világot. Apple, Spotify, Netflix, Amazon, mind elsők voltak(lettek) valamiben, ami megváltoztatta a világot, és ma már elképzelhetetlen, hogy ne legyenek. Ilyen egyébként a fent említett Robinhood app is, mely a mostani botrány ellenére részvénykibocsátásra készül, és valószínűleg nagyon sikeres lesz a következő években is.
A néhány milliárd dolláros kapitalizációval rendelkező technológiai cégekről valóban nagyon nehéz eldönteni, hogy lesz-e belőlük Amazon vagy SpaceX, ezért is sokkal kockázatosabbak, mint a nagyok. A nagyok, mint az Amazon, Apple vagy akár a Disney részvényei szerintem napjaink valódi államkötvényei, közülük néhány már osztalékot is fizet, óriási pénztartalékon ülnek, folyamatosan fejlesztenek, felvásárolnak, és túlzás nélkül a fél világot látják el termékkel vagy szolgáltatással.
Engem személy szerint csak olyan cégek érdekelnek, amikről úgy gondolom, hogy jobb hellyé teszik a világot. A befektetett pénzünk tulajdonképpen szavazat is egy jövőre, amit szeretnénk, hogy építsen az adott vállalat. Ami engem most kifejezetten érdekel az a biotechnológia (rákkutatás, öregedés, géntechnológia), űrtechnológia (műholdak, 3D nyomtatás) és elektromobilitás (Tesla és riválisai).
Alternatív befektetések
Konkrét brókerekről, online felületekről a Gyakorlati kérdések részben olvashatsz
Tapasztalt befektetők általában próbálnak olyan eszközöket összeválogatni a befektetési portfóliójukba, amik nem, vagy kevéssé korrelálnak egymással, azaz ha például ha összeszakad a részvénytőzsde, akkor legalább az arany, mint menekülőeszköz, legalább jól teljesít, és némileg ellensúlyozza a veszteségeket.
Készpénz, föld
Akkor szokás a készpénz arányt növelni, mikor bizonytalan a piac helyzete. Ha elkezdődik az esés, a készpénztartalékból lehet nagyobb pozíciót építeni részvényből, menekülő eszközből.
A termőföldek ára, többek között az EU-s területalapú támogatásoknak köszönhetően, sokat emelkedett az utóbbi években. Szerintem hosszú távon a technológia (egész évben beltéri termelés) kiváltja a termőföld élelmezésben betöltött szerepét, ezért én ebben nem látok semmilyen lehetőséget, még vagyonmegőrzésre sem.
A jó helyen lévő telkekkel már más a helyzet. A poszt-covid világban szerintem általános marad a home-office, ami miatt megindul egy komolyabb a vidékre (életminőség szempontjából kiemelten jó helyekre) költözési hullám. Ennek már mutatkoznak jelei a Balaton körüli őrületben, de szerintem egész EU és USA-szerte hasonló folyamatok zajlanak.
Nemesfémek
Az originál menekülőeszköz, évezredek óta vagyonmegőrzési eszköz, sokáig fizikai pénz, majd fedezet. Befektetésként 2002 óta 700% körüli pluszban jár, azért az elég kellemes:
Az utóbbi években az emelkedést a 0% közeli alapkamatok mellett a forgalomban lévő USD mennyiségének szándékos növelése fűti, most pedig, hogy a korábbi csúcs közelében jár az árfolyam, én nem látom akadályát, hogy ennél feljebb jóval feljebb menjen. A fizikai és digitális arany és ezüst mellett egyébként a nemesfémek bányászatával foglalkozó cégek is befektetési lehetőséget kínálnak.
Az arany és egy egyéb nemesfémek értékmegőrző (store of value) szerepét hosszú távon jelentősen rontja, hogy nagyon problémás (drága) a fizikai arany vásárlása, szállítása és tárolása, pénznek manapság már teljesen alkalmatlan. Ha nem fizikai aranyat veszünk, akkor pedig jelentkezik a korábban említett technológiai kockázat. Arra számítok, hogy évtizedek távlatában az arany és ezüst elveszíti befektetési eszköz szerepét és ipari, művészeti alapanyagként fogunk tekinteni rájuk.
Kriptovaluták – Bitcoin, Ethereum
A nehezen emészthető kriptovaluta szó helyett érdemes fizetési hálózatoknak tekinteni őket. A bitcoin, ethereum és társai esetében így talán egy kicsit könnyebb megérteni, hogy mit csinálnak, és miért tűnik számomra időtállónak a dolog.
Mint ahogy a Mastercard és a Visa is fizetési szolgáltató, amely a saját hálózatán végzi a tranzakciók elszámolását, úgy a bitcoin és az ethereum is ugyanezt csinálja a saját hálózatán, csak mögöttes cég nélkül. Ezutóbbikon a tranzakciók egyelőre jóval lassabbak, és épp drágábbak is, viszont maga az adatbázis – a blokklánc – örökre megmásíthatatlan, és mindenki számára nyilvános. Minden kriptovaluta hálózat értékajánlata egy kicsit más: a Bitcoiné például az, hogy sohasem lesz 21 milliónál több (egyébként darabonként 100m részre osztható) a fizetőeszközből a világon, és nem lehet leállítani a tranzakciókat vagy a hálózatot, mert az független országoktól, és így felügyelő hatóságoktól is.
Az Ethereum esetében komplikáltabb a helyzet, itt az értékajánlat a “programozható pénz”. Minimális költséggel létrehozható lenne például egy “Gege fabatka” az Ethereum hálózaton, mely lehetne egy kis csoport belsős fizetőeszköze, vagy akár egy olyan virtuális világ cserealapja is, melyben a szintén virtuális tárgyaink az Ethereum “pénztárcánkba” mentődnek, nem pedig egy leállítható szerverre. Példa: a Diablo 2-s Stormshield, de véges számban, tőzsdén kereskedhető vagy más digitális vagyontárgyra cserélhető, közvetlenül a tárcádból. Ezekről kicsit bővebben a következő fejezetben lesz szó.
Sajnos egyelőre kevés az agyam ahhoz, hogy az Ethereum működését mélységében megértsem, de azt látom, hogy a jövőben a decentralizált és így leállíthatatlan, mobilról is kezelhető pénzügyi alkalmazások (DeFi) óriási szerepet fognak kihasítani a pénzügyi szolgáltatások piacából. Ez pedig végképp egy olyan terület, ahol a hagyományos bankok nem rúgnak labdába.
Nehéz egy ilyen hálózatnak az értékét meghatározni, azonban ehhez is segítségül hívhatjuk a Mastercardot és a Visát: kettejük együttes piaci kapitalizációja 750 mrd USD. A Bitcoiné épp 650 mrd, az Ethereumé 160 mrd, az utóbbi egy évben jelentős, 500%-os felértékelődés után.
Befektetési szempontból az szélsőséges fel-le mozgásuk, és bonyolult kezelésük miatt ezek szerintem problémás befektetést jelentenek a legtöbb ember számára. Azt látom viszont twitteren, hogy egyre inkább előkerülnek egyfajta biztosításként a pénzügyi-politikai rendszer bizonytalanságaival szemben – ráadásul nem korrelálnak semmilyen másik eszközzel sem. Ha idén is folytatódik a trend, hogy nagyvállalatok tartalékaik egy részét bitcoinra váltják, akkor számomra a korábbiaknál sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy kriptovaluták hosszú távon is velünk maradnak.
Ezek a cégek nem pénzként tekintenek a bitcoinra, inkább digitális aranyként, inflációtól védő értéktárolóként, leghangosabb részük pedig arra számít, hogy a ma aranyban tárolt vagyon (12 ezermrd USD) idővel átvándorol BTC-be, ami további 15-20-szorozódást jelentene a mai szintről.
NFT
NFT, Non-Fungible Token, azaz nem-helyettesíthető token, egy olyan digitális vagyontárgy, amely a saját digitális tárcánkhoz van kötve, azt ugyanúgy küldhetjük és fogadhatjuk, mintha pénzt küldenénk. Az NFT-k lehetnek egyediek vagy limitált darabszámúak, a lényeg, hogy beazonosíthatók (két azonos típusú is darabonként egyedi) és nem lehet őket hamisítani. Egyedi digitális festmények, fotók, tárgyak, tulajdonságok, végtelen lehetőség. Digitális mégsem másolható, ilyen soha nem volt korábban.
Részletes bejegyzést írtam a NFT témában, melybe a fenti stormshieldes példa kifejtése is bekerült.
Műtárgy-kártya-bor-autó-egyéb gyűjthető ritkaságok
Magyarországról sajnos még nem érthető el a rallyrd.com platform, ahol különleges tárgyakban szerezhetnek tulajdonrészt az érdeklődők. A weboldalról nem derül ki sok, mert a fő felületük az applikáció, amelyben az éppen futó aukciókban lehet részt venni, és ezen keresztül is tudják időről-időre tovább értékesíteni a “részvényeiket” a felhasználók. A cég ellenőrizteti, majd megvásárolja a tárgyakat és a tulajdonjogukat részekre osztja.
Twitteren követem őket, ezért tudom, hogy a 300 000 dolláros valódi triceratopsz koponya részvényei pillanatok alatt elkeltek, és hasonlóan népszerűek voltak a vintage rolexek, oldtimer porschék és pl. a fenti képen látható Pokemon kártya gyűjtemények is. Ha belegondolunk, közel végtelen a listázható tárgyak típusa – szobrok, festmények, hírességek emléktárgyai, ingatlanok, mind értékesíthetővé válnak, a befektetők pedig ilyen alternatív eszközökből is portfoliót tarthatnak.
Számítok rá, hogy a következő években itthon is elérhetők lesznek olyan platformok, ahol hasonló módon szerezhetünk részesedést akár egészen extra tárgyakban. Egészben esélytelen lenne birtokolni és fenntartani őket, azonban már a töredékük is jó befektetést, érdekes beszélgetési témát jelenthet.
Gyakorlati kérdések
Brókerhez menjek vagy magam csináljam a befektetést
Én azt mondom, hogy magad csináld, de csak akkor, ha hajlandó vagy legalább pár heti gyakorisággal foglalkozni vele, mert érdekel. Ha nem érdekel annyira, hogy rendszeresen olvass technológiáról, a cégeidről, eszközeidről, akkor egyszerűbb tranzakciónként 1%-ot pl. a Concorde-nak kifizetni, hogy ezt a felelősséget levegyék a válladról. 1m forint esetén ez 10 000 költséget jelent, de cserébe ők szólnak, ha látnak valami érdekeset, ha venni vagy eladni kell. Itt azért észben kell tartani, hogy ők a vételek és eladások után kapnak jutalékot, tehát nem kifejezetten a hosszú ideig tartás lesz a profiljuk – ami évek távlatában egyébként gyakran a legjövedelmezőbb lenne.
A brókercég adózási kérdésekben is segít, így nem kell hosszú órákat tölteni az osztalékok meg az árfolyamnyereségek, forintárfolyamok számolgatásával.
Ha magam csinálom, hol csináljam
Itt csak azt tudom elmondani, hogy én mit ismerek vagy használtam. Részvény-és osztalékbefektetésre Interactive Brokers, nemesfémre (arany, ezüst, platina stb.) és kriptovalutákra (bitcoin, ethereum, indexek) Coinbase (USA) vagy Bitpanda (EU), nem üzletszerű valutaváltásra és mobilos befektetésre Revolut, összeomlás elleni tőkeáttétes kereskedésre pedig eToro. Ezekről tudom, hogy milliók által használt, megbízható és biztosított platformok, de sosem árt, ha ti magatok is alaposan utánuk néztek – meg egyálalán mindennek, ahová a pénzeteket bekülditek.
Általában úgy néz ki a folyamat, hogy ezeken a felületeken nyitsz egy fiókot, amit jóváhagynak miután a megfelelő biztonsági beállításokat megcsináltad. Ekkor következik a beutalás saját bankszámláról, ahová később a kiutalást is meg lehet majd ejteni. Ezek a szolgáltatók mind rendelkeznek szöveges és videós útmutatókkal, hogy hogyan kell őket használni, közülük egyedül az Interactive Brokers az, ami nem túl intuitív, mert ők az egyik legnagyobbak a piacon, és egyelőre nem igazán tartanak lépést a felhasználói élmény trendekkel.
A fentieken kívül osztalékra a felület modernsége miatt M1 Finance-t használnék, ha elérhetők lennének már itthon is.
Költségek tekintetében általában tranzakciónkénti díjakkal (1$-tól 1.25%-ig) kell számolni, illetve az Interactive Brokers esetében volt egy havi 10$ a számlavezetési díj, amit 2021 során eltöröltek.
Kereskedés, eladás, adózás
Az éves nyereség után 15% adót kell fizetni abban az esetben, ha ez realizálva van. Értsd: Ha pluszban adod el a részvényt, adózni kell. Ha mínuszban adod el, az az éves pluszodat csökkenti. Ha egy évben mínuszban vagy, azt is be lehet vallani, és a következő évben csökkenti az adód mennyiségét.
Az osztalékok után 15+15.5% (szoc. hozzájárulás) fizetendő amerikai osztalékok után, de mivel nincsen kettős adóztatás, és a bróker általában levonja a 15%-ot kifizetés előtt, és bevalláskor már csak a 15.5% szocho marad, ha még nem maxoltad ki az összeghatárt. EGT tagállamban bejegyzett cég osztaléka után nincs szociális hozzájárulás!
Befektetési nemesfémek után 15%, míg alternatív eszközök (kriptovaluták) nyeresége – tételes szabályozás híján – egyéb jövedelemnek minősül. Ha biztosításként tartja őket az ember, és nem tervezi eladni, nincsen adózás sem. 2022-től egyedi szabályok érkeznek 15%-os adóteherrel.
Saját tapasztalatom szerint nem éri meg kereskedni, rendszeresen venni-eladni. A kereskedés hosszú távon szinte garantáltan mínuszos, a rendszeres időközönkénti befektetés ráadásul kevesebb adóteherrel, adminisztrációval is jár.
That’s all folks
A futuretrends.hu oldalon főleg technológiával és befektetéssel kapcsolatos bejegyzéseket találsz, melyek ismeretterjesztési céllal születnek.
Irodalom
Psychology of Money – Morgan Housel
The Almanack of Naval Ravikant: A Guide to Wealth and Happiness – Naval Ravikant, Eric Jorgenson
dr. Tóth András – Ősember a pénztárcámban (nem vicc, meglepően jó anyag)
Poor Charlie’s Almanack – Charlie Munger
Falcon Method – Sólyomi Dávid (osztalék)
A twitter azért óriási, mert a világ legélesebb embereit épp foglalkoztató dolgokról értesülhetünk valós időben:
Elon Musk
Naval Ravikant filozófia, idő, pénz
Balajis szinte jövőbe lát a faszi. tech, trendek, India, kripto
a16z az egyik legfontosabb tech kockázati tőke befektető, trendek
Ark invest innováció, diszruptív tech elemzések
Youtube
Graham Stephan, pénzügyi tudatosság és befektetés, amerikai ügyek. Jobb, mint amilyennek elsőre tűnik
Chicken Gang Singapore befektetés diverzifikáció nélkül
