Cash is trash. Ezt Ray Dalio mondta 2020 januárban Davosban egy CNBC interjúban. A kellőképp figyelemfelkeltő mondattal arra utal a híres befektető, hogy a megtakarítási célból a bankszámlán, párna alatt tartott nagy mennyiségű készpénznek nincsen értelme 2020-ban, csak egy változatos portfolió kisebb részeként. Azt már én mondom, hogy a forint alapú megtakarítás pedig még dollár vagy euro alapúnál is rosszabb.
Tudatosan kell bánnunk a pénzzel, befektetni és beszélni róla, hogy esélyünk legyen a vegetálás helyett anyagi biztonságot, időbeli szabadságot építeni.
Hivatalosan 3% körüli mozog az éves magyar infláció, ami azt jelenti, hogy az árak általánosan és átlagosan ennyivel nőnek egy év alatt. Egy egymillió forintos megtakarítás jövőre 970 ezret “ér” majd, két év múlva pedig már csak 940 000 Ft körüli értéket, pedig mi csak simán nem nyúltunk a pénzhez, és egy vasat sem költöttünk belőle.
Nem lesz persze kevesebb pénzünk a bankszámlán, az árak emelkedésével azonban – ha nem emelkedik minden évben a fizetésünk is – egyre kevesebbet tudunk félretenni, egyre többe kerül a bevásárlás, egyre drágább a nyaralás, a mozi, az autó fenntartása. Ez a hivatalosan évi 3% körüli pénzromlás=áremelkedés a portfolio.hu cikke szerint inkább 10% körül alakul az idei évben, ami már egészen brutális szám, és főleg bevásárláskor tapasztalhatjuk.
Idén 750 forint volt a strandon a Magnum jégkrém. Néhány éve még az 500 is rablásnak tűnt, és ahhoz képest már 50% pluszban vagyunk.
A magyar valóság
A magyar medián bér, aminél a foglalkoztatottak 50%-a kevesebbet, 50%-a pedig többet keres, nettó 200 000 forint környékén volt 2019 végén. Ez a bejegyzés írásakor körülbelül 550 eurónak felel meg, az utóbbi tíz évben pedig a hivatalos kommunikáció szerint példátlan emelkedés volt a hazai bérek terén.
A bankmonitor elemzése alapján a magyar háztartások átlagosan az éves bevételük 11-12%-át takarítják meg. Az átlagosan itt azt jelenti, hogy a jövedelmi tizedek alapján szélsőséges eltérések lehetnek, hiszen aki havi félmilliót keres, valószínűleg arányaiban sokkal többet tud és akar félrerakni, mint az, aki minimálbért keres. Az elemzés arra is rámutat, hogy a lakosság egyharmada egyáltalán nem rendelkezik megtakarítással, egyharmada pedig három hónapig tudná fenntartani magát bevétel nélkül. Az összes hazai megtakarítás nagy része tehát 3-4 millió embernél összpontosul.
Árak
A KSH oldalán remek táblázatban lehet összevetni 2008-tól kezdve az árakat a mostaniakkal (2019 az utolsó oszlop):
A képen a lista vége látható, amiből az látszik, hogy főleg a szolgáltatásokban és a “nem létszükséglet” tételeknél látunk jelentős, akár 100%-ot meghaladó emelkedést tíz év alatt. Azok a dolgok, amik a napi roboton kívüli életet, és annak élvezetét szolgálják, a béreknél jóval nagyobb arányban nőttek.
Rengeteg olyan termék van, ami viszont jóval olcsóbb lett az évek során, és arra számítok hogy az automatizáció felgyorsulása ezt a trendet tovább erősíti. Ilyenek termékek például az elektronikai cikkek (4K tévék a korábbi árak töredékéért) és a tömeggyártott tartós élelmiszerek.
Reálbérek
A reálbérek (inflációval korrigálva) elméletileg 2009 és 2019 között 54%-kal emelkedtek, ami főleg az utóbbi öt év emelkedésének köszönhető. Ez az adat a novekedes.hu vonatkozó cikkéből származik, forrás a KSH. A minimálbér 2009 és 2019 között valamivel több, mint a duplájára emelkedett.
Lakásárak
Mivel általában a saját ingatlan a legnagyobb tétel, amire az emberek gyűjtenek életük során, kíváncsi voltam rá, hogy itthon mennyit nőtt a lakások ára az utóbbi tíz évben. Az MNB tavalyi lakáspiaci jelentése szerint 2015 óta minden évben körülbelül 15%-kal nőttek a lakásárak. Ami 2015-ben 20 millió volt, az 2019-ben már 35 millió az országos átlag szerint.
Ami még ennél is erősebb: A 2013 negyedik negyedévi legutóbbi mélyponthoz képest 150-200%-os emelkedés történt mostanra a budapesti lakások árában. 5-6 év alatt nem rossz felértékelődés a tulajdonosok számára.
Aki pedig most került abba az életszakaszba fiatal felnőttként, hogy önerőből kellene lakást vásárolnia, az az állami ösztönzők (CSOK, BABAVÁRÓ) nélkül nehezen megugorható feladat elé néz. A jelentés szerint egyébként reálértéken mindössze 14%-kal voltak magasabbak 2019-ben a hazai lakásárak, mint 2008-ban.
Amerikai tőzsde 2009 óta, amerikai reálbérek 1965 óta
Még húzom egy kicst tovább a dolgot, arra próbálok rámutatni, hogy egy bérből élő ember befektetés nélkül hosszú távon csak toporog anyagilag, és rosszabb esetben ez egészen addig így is marad, amíg meg nem hal.
Az USA-ban még nálunk is extrémebb a helyzet, 1965 óta szinte alig emelkedett reálértéken a nem vezető beosztású foglalkoztatottak órabére. A teljes országra vetítve az ingatlanárak (inflációval korrigálva) 100%-ot emelkedtek, de nyilván a nagyvárosokban, gazdasági és rekreációs szempontból legfontosabb helyeken rengetegszereződtek az ingatlanárak és bérleti díjak.
Mindeközben az amerikai részvénytőzsde a következőt produkálta csak az utóbbi harminc évben:
Gazdasági válságok, világjárványok és dotcom lufik robbanásának beütésekor 30-50%-os visszahúzódás mellett folyamatos emelkedés látható, rendszeres befektetés mellett, hosszú távon 100-400-1500%-os hozamokat érhetett el az, aki készpénz helyett a részvényein ült.
Frissítés 2021. október végéről: Az S&P500 tőzsdeindex az eltelt egy év alatt +33%-ot emelkedett, a COVID-pánik jelentette aljhoz képest 110% pluszban jár. Ez a kielekedően magas hozam nem véletlen: Az ezermilliárd dolláros nagyságrendű amerikai gazdaságélénkítés eredménye.
Megerősítésként álljon itt egy amerikai vagyoni eloszlás ábra:
A 2016-ban a felső 5% rendelkezett az összes vagyon közel 70%-ával, míg a felső 1% a közel negyven százalékával. 2020-ra ezek az arányok biztos, hogy tovább torzultak, hiszen a világjárvány eredményeként megugrott a munkanélküliség, viszont a gazdagok részvényei, ingatlanjai, nemesfémei a mindenkori legmagasabb értékre drágultak.
Faék szintre egyszerűsítve: A gazdagok eszközei (részvény, ingatlan, állampapír, stb.) folyamatosan több pénzt hoznak a házhoz, a szegények eszközei (új autó, lakáshitel, áruhitel) pedig viszik a pénzt. Ez a trend egyébként a híres Rich Dad, Poor Dad című Kyosaki könyvben kerül részletes kifejtésre.
Az amerikai jegybank és a dollár
A FED 2020. augusztus végén tette közzé, hogy a következő 3-5 évben 0% körül marad az alapkamat, és igyekeznek az inflációt beindítani, akár annak árán is, hogy az rövid időre megszalad. A cél az átlag 2% elérése.
Szeptember közepén aztán J.Powell újra megerősítette ugyanezt: A gazdaság visszapattanását tartósan támogatni kell. Japánban ugyanígy indult az évtizedek óta tartó “stagfláció”, és egyre öregedő társadalom mellett nem sikerül belőle kimászni.
Az amerikaiak a járvány hatására tömegesen vesztették el állásaikat, akik pedig nem, azok példátlan megtakarításba kezdtek. Emiatt jelentősen csökkent a pénz forgási sebessége, ami újfent nem segíti az inflációs cél elérését. Egyes elemzők szerint a kényszeres inflációs cél és a jegybanki politika át fog borulni a ló túloldalára, és jelentős pénzromláshoz fog vezetni, ami bedönti a dollár globális vezető szerepét is.
Ami itt szerintem a lényeg, az az, hogy annak ellenére, hogy elméletileg nincs infláció, az élvezeti cikkek, az ingatlanok, a részvények, a kriptopénzek és digitális eszközök mind drágulnak. Ez nem csak a társadalmi ollót feszítik még jobban széjjel, de a 0-hoz közeli kamatkörnyezetben a “buborék” további fújódását okozzák: “A részvények/ingatlan legalább mennek, miért ne ilyen-olyan részvényekben tartsam a pénzem? Hová üljek át helyettük?”
Az amerikai alapkamatok és részvénypiaci várakozások kapcsolatát a Chamath Palihapitiya + SPAC-ek bejegyzésben is érintettem.
A forintról
2019 óta 10% gyengülés, 2010 óta 30% mínusz az euróhoz képest, ha forintban tartottuk a megtakarításainkat. A dollárhoz képest 50%. Esély csak akkor van egy jelentős erősődésre, ha előtte még egy óriási válságzakót produkál az árfolyam, mint tette például 2009-ben.
10 év alatt tehát 54% reálbér emelkedés történt itthon, a forint pedig 30%-ot gyengült Európához képest, és a tippem az, hogy hosszú távon ez csak rosszabb lesz.
A Magyar Állampapír Plusz tehát hiába kínál az ötödik év végére az egész futamidőre nézve 4.85% éves, biztos hozamot, ha közben a forint ennek a felét elbukja az euróhoz képest (a másik felét pedig elviszi az infláció). Azért itt fontos megjegyezni, hogy még ez is sokkal jobb a semminél.
A futuretrends.hu célja
Az üzenet a következő: Tájékozódj, fektess be konzisztens módon szinte bárhogy, ha tudod, hogy mit csinálsz és milyen rizikót vállalsz. Részletes bejegyzés: Befektetés 2021-ben Magyarországon
Ha tisztán megtakarításból szeretnél boldogulni, neadjisten ingatlant vásárolni magadnak és a gyerekednek, készülj fel rá, hogy életed végéig dolgozni fogsz és évi pár hét szabadság alatt leszel a magad ura.
Egy-két évtized pénzügyi tudatosság és tájékozottság után viszont azt csinálhatsz a véges időddel, amit csak szeretnél.
A futuretrends.hu oldalon a saját érdeklődésünket kielégítő témákat érintünk: diszruptív technológiák kutatása és bemutatása, világmegváltó cégek, ezekkel kapcsolatos befektetések. Diverzifikáció, osztalékhozam vs. “spekuláció”, pénzügyi tudatosság, és gyakorlati eszközök portfólióépítéshez.
