Napi vadászattal és gyűjtögetéssel indult, folyamatos mezőgazdasági munkával folytatódott. Az iparosodás pihenőnapot, de hosszú órákat hozott. A 20. században 40 órára csökkent a munkahét, a következő évtizedekben pedig távmunkára és kevesebb órára állhatunk át. Mit mutatnak a trendek és hova vezet ez?
A munkahét kezdetei és fejlődése
Az ie. 6. századi Júdeában a holdciklusoktól függetlenül már 7 napos egységekre tagolták az évet. Az ókori Római Birodalomban a nyolcadik nap volt a piac napja (nundinae), amikor a földművesek munka helyett nagyobb számban a város felé vették az irányt. Ezek a napok sokak számára így pihenő- és tisztálkodónappá váltak. A francia forradalom idején 10 napból egy volt szabad (décadi). A 20. század előtt általános volt a heti 80-100 órának megfelelő munkateher.
Az első öt napos munkahetek a második ipari forradalom idején Amerika-szerte jelentek meg egyes gyártó cégek jóvoltából, legtöbbször a zsidó vallású munkavállalók sabbathja miatt. A 20. század elején egyre több üzemben és államban vezették be, majd 1940-ben szövetségi szabályozást hoztak a 40 órás munkahét kötelezővé tételére. A Szovjetunióban 1940-ben álltak be a 6 nap munka + vasárnap pihenés rendszerre. Magyarországon 1982-től két napos a hétvége, a munkahét hosszát pedig 1984-ben csökkentették 40 órára.
Világjárvány és távmunka
A 2020-2021 során havonta, 9000 fős mintán végzett Gallup kutatás szerint a 2021 szeptemberében a szellemi munkát végző amerikai alkalmazottak 67%-a dolgozott részben vagy egészében távmunkában. Az összes munkavállalót tekintve az arány 45% volt szeptemberben.
Azok közül, akiknek már most is lehetősége van távmunkára, 91% mondta, hogy a járvány után is így dolgozna. 54%-uk hibrid munkát – pár napot otthon, pár napot az irodában – szeretne, 37% csak otthon, és mindössze 9% menne vissza teljes időben az irodába. 10-ből hárman “nagyon valószínű”, hogy más munkahely után néznének, ha a lehetőség megszűnne.
Legfőbb érvek az ingázással töltött idő csökkenése, rugalmasabb időfelhasználás és a jobb közérzet voltak. Talán nem váratlan, hogy a home officetól javult az emberek életminősége.
Szeptember óta változhattak a számok, ráadásul más nyugati országokban a kevésbé katasztrofális ingázás miatt mások lehetnek némileg a preferenciák. A trend azonban világos: Nem akarnak az emberek heti öt napot bejárni, tömegközlekedésen és dugóban ülni órákat azért, hogy aztán az idő felét felesleges meetingeken töltsék. Ülhetnek call-ban otthon is, mely közben legtöbbször még dolgozni is tudnak.
És nem is fognak heti öt napot bejárni. Azokat a pozíciókat fogják választani, ahol legalább hibrid munkavégzésre van lehetőség. A járvány előtt látszott már ez a folyamat, ma azonban már megkerülhetetlen.
4 napos munkahét vagy csökkentett munkaórák
Az egész bejegyzés apropóját az a napokban bejelentett belgiumi döntés adta, mely szerint a munkavállalók négy napos munkahetet is választhatnak, és ignorálhatják munkaidőn kívül a céges megkereséseket, ügyeket. Egyelőre ez annyit jelent, hogy a 38 órára csökkentett hetet napi 9-10 órákra is fel lehet osztani, cserébe a három napos hétvégéért. Néhány hónap múlva fogjuk látni a statisztikát az intézkedés népszerűségéről.
A belgákon kívül az utóbbi években több országban tesztelték a négy napos munkaheteket különböző formában és feltételekkel.
4 napos munkahét tesztek a világon
Izland egy öt éves kísérletben vizsgálta a munkaórák csökkentésének fenntarthatóságát az állami szektorban, és hatását a produktivitásra, életminőségre. Ugyan 4 napos munkahétról szóltak a hírek, itt is az órák csökkentéséről volt szó: 4 vagy 5 órával dolgozhattak kevesebbet a résztvevők, és a legtöbb esetben azonos vagy magasabb heti produktivitást figyeltek meg az egyes munkakörökben. Volt hátrány is: Az egészségügyben dolgozók óráinak csökkenése miatt több emberre volt szükség, ez jelentős többlet kiadást jelentett a költségvetésnek.
Nagy-Britanniában júniusban indul egy 30 cég részvételével zajló kísérlet, amelyben 32 órára csökkentik a dolgozók óráit az eredeti bér és juttatások megtartásával. A résztvevő cégeken múlik, hogy 4 vagy 5 napra osztják-e el az órákat.
Az Egyesült Arab Emirátusokban 2021 decembere óta a munkhahét 4 és fél napos az állami dolgozók számára.
Voltak vagy vannak még tesztet Spanyolországban, Skóciában, Írországban, nem de nem túl sokat találni az eredményekről.
Az öregedő populáció automatizációt kíván
A munkaidő folyamatos csökkenését megnehezíti, hogy néhány évtitzeden belül a mai fejlődő országokban is megáll és visszafordul a népességnövekedés, ez pedig azt jelenti, hogy vagy 100 éves korunkig dolgozni fogunk, vagy pedig egyre nagyobb mértékben kell az embereket szoftverrel és gépekkel kiváltani.
Nagyon jó példa erre a trendre a szupermarketek önfizető kasszáinak robbanásszerű elterjedése.
Kell-e az alapjövedelem?
A technológiai fejlődés deflációt okoz. Egyre olcsóbbak lesznek az elektronikai alkatrészek, az akkumulátorok, a szoftver. A gyárak és raktárak után a robotok megjelentek az égen, a határokon, a földeken, a kertekben és a lakásokban is. Csak idő kérdése, hogy mikor születik meg az első, munkára fogható humanoid robot, amely újabb adag veszélyes vagy lélekölő munkában válthatja ki az embert. Eleinte nem azért fogja kiváltani, mert olcsóbb lesz, hanem mert egyszerűen nem lesz elég ember ezekben a pozíciókban. Aztán egy idő után már sokkal olcsóbb is lesz. Részletes Tesla Bot bejegyzésünk.
A nagy arányú automatizáció, olcsó tömegtermékek és közel végtelen energia korában a társadalom alacsony képzettségű, kevésbé intelligens vagy rurális térségekben élő része a mainál is nehezebben talál majd munkát. Az erre adott egyik válasz a gazdag országokban egy mindenkinek alanyi jogon járó alapjövedelem lehet, mely kényelmes életre nem lesz elég, az életbenmaradásra viszont igen. A magyar közmunkaprogram is ennek a koncepciónak egy feudális, nevelő célzatú csavarása.
A jómódúak számára az összeg csepp lesz a tengerben, de a lemaradók és családjuk számára kiutat jelenthet a kilátástalanságból, hiszen ha nem küzdelem minden nap, akkor marad idő tanulni, fejlődni, hobbit űzni. Összességében a teljes társadalom mentális és testi egészségére jó hatással lehet, ha hihetünk az alapjövedelemmel kapcsolatos pilotoknak.
Hogy az itt felvázolt formában kell-e az alapjövedelem Európában vagy máshol, a következő években kiderül.
Hová vezet ez?
Az emberi majd a gépi produktivitás növekedésével folyamatosan csökken az emberi munkaórák száma. Egyre erősebb társadalmi igény mutatkozik az idő “hasznos” eltöltésére. A technológiai fejlődés okozta általános bőség alapjövedelmet hozhat a leszakadók, majd a teljes társadalom támogatására. A túlélési kényszer nyomása alól megszabaduló tömegek (és területek) aktívabb gazdasági-társadalmi szerepet vállalhatnak.
A képzett szellemi munkavállalók a távmunkának köszönhetően a nagyvárosoktól messzebb is megélnek, ezért egyre nagyobb arányban költöznek vidékre. A kivonulók számára vonzó települések és vidékek új erőre kapnak, feléled a kézművesség, a helyi igényeket helyben ellátó specializált ipar (pl. 3D nyomtatással), és a minőségi szolgáltatások.
Te mit csinálnál a felszabaduló időddel, ha csak heti 4, majd később 3 napot kellene dolgozni? Mivel foglalkoznál, ha az étel és lakhatás árát nem kellene megkeresned?
A futuretrends.hu oldalon főleg technológiával és befektetéssel kapcsolatos bejegyzéseket találsz, melyek ismeretterjesztési céllal születnek. Ha érdekel ez a világ, tarts velünk Twitteren.
